Mint sok velem egykorú lány, én is hajlamos vagyok képzelődni. Hogy ez miért van? Vagy miért jó? Hm… ezen nem gondolkodtam sosem… Meghagyom nektek! Gondolkozzatok rajta ti. Én nem tudok rájönni. Nem tudom átfaragni fogalommá. Úgy ahogy a gondolatot sem… Vagyis csak nagyon nehezen. Ezek olyan szavak, melyek kézzel megfoghatatlanok. Talán ezért is olyan nehéz őket alakká formálni.
Nekem mégiscsak vannak két lábon járó képzelődéseim, gondolataim. Illetve, hogy pontosan fogalmazzak a képzelődéseimnek csak az alapjai járnak két lábon. Ezek személyek. Elérhetetlen személyek. A hozzájuk kapcsolódó dolgok, tapasztalatok, talán azok adják az egész fantáziabeli dolgot.
Amikor az ember képzelődik, azzal valamilyen szinten elérhetővé teszi számunkra a bálványt. Én azzal teszem még elérhetőbbé, hogy leírom… Ti pedig azzal, ha olvastok róla. Remélem az én blogom is elérhetőbbé teszi számotokra Harry Stylest.
És nem is akárhogyan!
